A zöld küllő a madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, ezen belül a harkályfélék családjába tartozó faj, fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől, állandó madarunk.
Alkata: Testhossza 32 cm, szárnyfesztávolsága 41 cm, csőrhossza 4,5 nyelvhossza 10 cm, testtömege 180 – 200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás, jellegzetes, egész évben, különösen repülés közben hallatott „klü-klü-klü” hang. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.
Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, ősszel csonthéjas terméseket, például a mogyorót is fogyaszt, de bogyókat, gyümölcsöket is csipegethet. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét. A madarak tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a szülői teendőket. A zöld küllő 7 évig is elél. Erőteljes testalkatának és csőrének köszönhetően, tipikus harkályként a maga ácsolta odúban költ. Évente egy fészekaljat nevel, gyakran évekig használja ugyan azt az odút. Puha fészekanyagot nem hord a tojások alá, ezeknek az odúkészítéskor vagy -felújításkor képződő faforgács biztosít alapot. Fészekalja általában 5-7 tojásból áll, de előfordul három-, illetve akár tizenegy tojásos költése is. A tojó naponta egy tojást rak, Mindkét szülő etet, a fiatalok közel egy hónapig fejlődnek az odúban, a család a kirepülést követően még akár két hónapig is együtt maradhat.
Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.