Régi weboldal tartalmi elemei
Az egyesületről
AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE
Az egyesület célja: az óvodapedagógusok – motiváltságán alapuló – környezettudatos szemléletének és cselekvésének alakítása, elméleti és gyakorlati, módszertani ismereteik mélyítése és bővítése a fenntarthatóságra és a környezeti nevelés vonatkozásában. Az óvodai környezeti nevelés megújítása.
Az egyesület célját az alábbi konkrét tevékenységekkel valósítja meg:
- A fenntarthatóság pedagógiájának elveit magáénak valló, a környezeti kultúrára való nevelést kiemelt feladatként kezelő óvodapedagógusok és óvodai pedagógia közösségek számára fórum biztosításával.
- Évente más-más témában és helyszínen egy-, esetenként kétnapos szakmai találkozók szervezésével.
- Továbbképzési programok összeállításával, akkreditációjával, a továbbképzések szervezésével és bonyolításával.
- Különböző helyszíneken terepséták szervezésével.
- Módszertani segédanyagok készítésével, kiadásával és terjesztésével.
- Hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel való együttműködéssel.
- Környezetvédelem
- Természetvédelem
Hírek
Dávid Anna első kiállítása!
Meghívó a 2022. évi tavaszi közgyűlésére
Konferencia meghívó 2021. 10. 27.
Megjelent Szabó Márta mese könyve Ovis – Mesék címmel:
Könyvajánló
„A mesehősöknek nincs múltjuk, az állandó jelenben élnek. Nem tervezgetnek, hanem cselekszenek, nem elképzelik, hogy hogyan szeretnének élni, hanem konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében.” (Boldizsár Ildikó)
Szabó Márta: Ovis mesék című könyve április 11-én, a költészet napjára jelent meg. A szerző évtizedekig volt sikeres óvodapedagógus és óvodavezető. Több cikket publikált az Óvodai Nevelés hasábjain, pályázatra beküldött írásai a Kárpát – medencei Életmesék kötetekben (Mosolyvirág, Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete, Debrecen, 2020. 2021.) olvashatók.
Az Ovis mesék egy hároméves kisfiú, óvodával való ismerkedésének, kincskereső útján szerzett élményeinek, az erdei élőlényekről gyűjtött tapasztalatainak, mozgalmas, érdekes története. Bolyongásának végén rádöbben, hogy a kincsek, – a jóság és a szeretet – amelyeket keresett, végig jelen voltak a lelkében.
A mesék stílusa választékos, az illusztráció nagyon szép, magas színvonalú, színei és formái, összhangban vannak a tartalommal. Alkalmasak a nagyszülők, a szülők, az idősebb testvérek, az óvodapedagógusok és a mesét hallgató gyerekek óvodai emlékeinek felelevenítésére vidám hangulatú beszélgetéseken. Képesek ösztönözni a gyerekeket, az erdő fái és állatai mozgásának, hangjának utánzására, a cselekmény dramatizálására.
A mesék hozzájárulnak a környezet szépségeinek megismeréséhez, problémáinak megértéséhez is. Tartalmuk és az illusztrációik megmozgatják a gyerekek képzeletét, alakítják értékrendjüket, erkölcsi felfogásukat, fejlesztik esztétikai érzéküket, bővítik szókincsüket, tehát egyszerre tanítják és szórakoztatják őket.
Az Ovis mesék első kötetét – továbbiakat is tervez a szerző – ajánlom minden óvodáskorút nevelő felnőttnek.
Kanczler Gyuláné dr.
Környezetünkért Óvodai Egyesület
tiszteletbeli elnöke
Dokumentumok
KÓE BESZÁMOLÓ 2021. évről
Programok, emlékeztetők
Terepgyakorlat Gyöngyös 2022.05.21
Szervezeti élet
Czinkiné Mészáros Krisztina cikke 11.07.
Őszi terepgyakorlat Csákvár 10.02.
Szabó Ildikó: Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont – Terepgyakorlat 2019. 05. 04.
A Roots&Shoots – Rügyek és Gyökerek a Budapest Bábszínház előadása ellátogatott
a Szentendrei Roots&Shoots csoportunkhoz
Dzsindzsa Nindzsa akcióban – Szentendre és vidéke – 2022. április 21., 12:00
Zöld könyvtár – Óvodai Nevelés
Az év fajai – Óvodai Nevelés
A martonvásári Brunszvik Teréz Óvoda környezeti nevelésének 2021. évi rövid beszámolója
Zöld jeles napok
A természet-és környezetvédelemhez kapcsolódó ünnepek, amelyek minden óvodában a nevelőmunka szerves részét képezik
(Az idézetek forrása: Fejes Erzsébet- Kanczler Gyuláné(2003):A természet ünnepei Kincs Könyvkiadó, 6,7.oldal)
A víz világnapja – március22.
„1993-ban az ENSZ 47. közgyűlése a víz világnapjának időpontjául március 22-ét jelölte meg, az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott nemzetközi környezetvédelmi konferencia javaslata alapján.”
A Föld napja – április 22.
A Föld napját Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató kezdeményezésére 1970.április 22-én tartották meg első alkalommal az Amerikai Egyesült Államokban. Ez a rendezvénysorozat ott jelentős változásokat indított el a környezetvédelemben és az emberek szemléletében. ……..Hazánk már 1990-ben bekapcsolódott e mozgalomba.”
Az év kiemelt értékei
- kiemelkedő természeti értékei
Hazánk természeti kincsekben gazdag. Természetszerető és védő szakemberek, csoportok minden évben megválasztják az adott évben kiemelt élettelen és élő természeti értéket. Ennek célja az adott fajok, csoportok iránti figyelem felkeltése. Ezek a fajok egyaránt lehetnek valamilyen szinten védettek, vagy esetleg nem annyira ismertek. A kiválasztottakról ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelennek meg abban az évben, amelyek közelebb hozzák ezeket az értékeket a szakemberekhez és a laikusokhoz egyaránt.
Az óvodában a gyermekek mindennapi tevékenységeik közben, séta, kirándulás, erdei óvoda keretében, különböző színhelyeken ismerkedhetnek meg velük. A természet értékeire, azok szépségére rácsodálkozva, egész életükre meghatározó élmény birtokába juthatnak, amely alapját adja természetszerető, védő, környezettudatos gondolkodásuknak, magatartásuknak.
Az Év élettelen természeti értékei – az Év Ősmaradványa, az Év ásványa, az ÉV Ásványkincse – ebben az éven nem kerültek kiválasztásra a járványhelyzet miatt.
Az Év élő természeti értékei az alábbiak:
AZ ÉV MADARA
Legrégebben, több mint negyven éve az Év madarát választják meg. Az Év madara programot 1979-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület indította el. A cél az volt, hogy széles körben ismerté váljanak a különböző természetvédelmi problémákkal (pl.: a faj veszélyeztetettsége, állománycsökkenése, a populáció csökkenése) érintett madárfajok vagy madárcsoportok csoportok, valamint a gyakorlati madárvédelem és annak népszerűsítése. Az első néhány évtizedben – neves szakemberek véleménye alapján – az Egyesület jelölte ki az adott fajt. 2011-ben kísérletképpen internetes szavazással, három ajánlott faj közül az év madarára már nem csak a szakemberek, hanem a madarak iránt érdeklődők széles köre is szavazhatott. Mivel ezt az akciót sikeresnek ítélték, azóta minden évben így történik a választás.
2021-ben az Év Madara a CIGÁNYCSUK (vagy cigány-csaláncsúcs).
2021-ben a versenybe agrár élőhelyekhez kötődő énekesmadarakat neveztek meg. Mindhárom fajra (cigánycsuk, kis őrgébics, sordély) negatívan hatnak a nagytáblás, sok kémiai szert használó, intenzív kultúrák, amelyek átalakítják élőhelyüket. Bemutatásukkal az volt a cél, hogy felhívják a figyelmet a mezőgazdasági területeken folytatható természetkímélő megoldásokra.
A szavazatok alapján a győztes a cigánycsuk lett
Népi nevei: feketefejű stiglinc, cigánygébics.
Európa szerte elterjedt. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 ft. IUCN globális státusza: nem veszélyeztetett.
Az MME adatai alapján, bár hazai állománya alig több, mint két évtized alatt 54 %-al csökkent, még mindig gyakori nálunk. Rendszeres fészlelő.
Vonuló madár (mediterráneum, Észak-Afrika), de egyes példányai áttelelhetnek. Költőterületeire március végén, április elején érkezik és októberben távozik. Élőhelye
bokrokkal tarkított rétek, kaszálók, árterületek és mezőgazdagi területek, a domb- és a magas dombvidéket kedveli jobban. A hegységeket és a zárt erdőket elkerüli. Rendszerint alacsonyan repül.
Jellemző méretei: hosszuk 11,5-13 cm, szárnyfesztávolságuk18-21 cm, tömegük 13-17g.
Az idősebb hím madarak feje fekete (innen a fajnév),széles fehér folt van kétoldalt a nyakán, sötét a hátoldala, barna és sötét pöttyös a farkcsíkja, keskeny fehér csík van a szárnyán, rozsdavörös, narancsos gesztenyeszínű a melle, sárgásfehér a hasa.
A tojók színei hasonlóak, csak világosabbak, a fejük sötétbarna, a tojónak és a fiataloknak nincs fehér farcsíkjuk, hátoldaluk barna, fekete sávozással.
A revír kimagasló pontjain a hímek sokat énekelnek. Szárnyát és farkát gyakran megbillenti ültében. Rovarevő, lesből kapja el a táplálékát, a levegőben, valamilyen kiálló növényről, karóról. Igazi „vártamadár”. A földre is leszáll néha táplálék után, de állati táplálék hiányában a magokat, a terméseket is elfogyasztja. Fészkét töltések oldalába, mezsgyék szélébe, kis földmélyedésekbe rakja. 5-7 tojása zöldeskék alapon barnás-rozsdásan foltozott, pettyezett. Évente kétszer, de akár háromszor is költ, a fiókákat mindkét szülő eteti.
Éneke egyszerű, kellemes csicsergés, „fid, csak, csak”.
Az óvodás gyermekek számára hatalmas élményt és nagyon sok tapasztalatot jelent a madarak megfigyelése, a róluk való gondoskodás. Az etetők, itatók és oduk elkészítésébe bevonhatók a szülők is. Így gyermekeiken keresztül egész családok szemlélete formálható. Együtt tevékenykedhetnek a Madárbarát óvoda cím elnyeréséért.
Cigánycsuk tojó és hím
(2021. 01. 15.)
AZ ÉV FÁJA
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította Bartha Dénes erdész professzor kezdeményezésére az Év fája mozgalmat, amelynek célja figyelemfelhívás és ismeretterjesztés az adott, őshonos fafajjal kapcsolatban, az erdész szakemberek és mindenki számára, akit érdekelnek a fák és az erdők. Az év fafajáról 1996 – 2013 között az Év fája kuratóriuma döntött. 2013 óta nyílt online szavazáson, az Év fája honlapon keresztül dől el a következő év fafaja.
Idén a szavazásra bocsájtott jelöltek jól ismertek, akár szűkebb zöld környezetünkben is találkozhatunk velük: fehér nyár, kecskefűz, lisztes berkenye.
2021-ben az Év Fája a LISZTESBERKENYE.
Süvölvény berkenyének is nevezik.
Hazánkban őshonos, védett faj. Természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Általánosan elterjedt Európában, Skandináviát kivéve. Hazánkban szurdokerdőkben, mészkedvelő tölgyesekben, cserjésekben találjuk. Középhegységi, alakgazdag faj. Gyakran kereszteződik más berkenyékkel,
Lassan növő, hosszabb életű (100-150 év), közepes termetű (15m) fa. Tőről és gyökérről jól sarjadó faj, gyakran többtörzsű. A törzse egyenes, kérge sima, fehéren foltos sötétszürke, idősebb korban is csak alig pikkelyesedik.
Koronája alacsonyan kezdődik, széles, lapos, szabálytalan felépítésű. Erősen ágas, tömött Felépítése következtében jó fészkelőhely. Elliptikus vagy kerekded, 5-14 cm hosszú, kétszeresen fűrészes szélű levelei kihajtáskor szőrösek, majd a levelek színe lekopaszodva fényes sötétzöld lesz, fonákukon pedig fehéren nemezesek maradnak.
Május – júniusban nyílnak nagy (egy- egy virág kb. 15 mm átmérőjű), fehér vagy kissé krémszínű, dúsvirágú sátororozó bugákba tömörülő virágai. A virágok kocsánya és a vacok is fehéren gyapjas. Jó mézelő, sok rovar látogatja a virágokat.
Skarlátvörös, fehéren pettyezett almácska termése erdei vadgyümölcs. Szeptemberben érik és a tél elején lehullik. Fanyar íze van, dércsípés után ehető. A madarak is szívesen fogyasztják, ezáltal széthordva a magját, terjesztik.
Lombhullató fa, ősszel a lombja sárgászöld vagy vörösessárga színű.
Kirándulások, séták során jó megfigyelési lehetőségeket jelentenek a gyermekeknek, a fáról, ill. annak részeiről készített képek nagyon sokféleképpen használhatók a játék és a tanulási
tevékenységek során.
AZ ÉV GOMBÁJA
Az Év Gombáját a Magyar Gombász folyóirat kezdeményezésére választják meg 2006-tól.
A választás úgy kezdődik, hogy az Év Gombája Bizottságban dolgozó gombaszakértők kiválasztják a verseny potenciális résztvevőit jelentő 12 gombafajt. A nagyobb gombászegyesületek véleményét is kikérik ehhez.
Ezt követően három fordulós szavazáson választják ki az Év Gombáját.
Az Éves Gombafesztiválon a résztvevők a megjelölt 12 fajból kiválasztanak 6 gombafajt, amely versenyben marad.
Majd a versenyben maradó 6 gombafajból az őszi Országos Gombász Találkozón résztvevők szavaznak arról, hogy melyik 3 faj jut tovább a döntőbe.
Ebből a három jelöltből lehet egyre szavazni a Magyar Mikológiai Társaság honlapján keresztül, online módon. A legtöbb szavazatot kapott faj lesz az Év Gombája.
Minden évben az őszi Országos Gombakiállításon hirdetik ki a győztest.
Ebben az évben döntős volt a kései laskagomba, a kocsonyás álgereben és az óriás bocskorgomba.
2021-ben az Év Gombája az ÓRIÁS BOCSKOROSGOMBA.
Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 5 000 forint.
Az egész világon ismert. Az északi mérsékelt övben, így nálunk is elterjedt, de nem gyakori faj.
Nemzetközi és hazai veszélyeztetettsége abból fakad, hogy idős, élő vagy korhadó fatörzseken, tuskókon és fatörzsek odvaiban terem (ezek leggyakrabban bükk, tölgy és nyárfa, szilfa).Mivel ezek mennyisége fokozatosan csökken, természetes környezetben való fennmaradása veszélyben van. Ezért ne gyűjtsük, hiába ehető!
Májustól októberig nő, melegkedvelő faj. Egyesével található, ritkán csoportosan terem. Nagytermetű gomba. Tönkjének magassága akár 8-20 cm, vastagsága1-2,5 cm is lehet, felfele keskenyedik, belül nem üreges. Fehér színű vagy sárgásfehér, selymesen szálas. Nincs gallérja, de a tönk tövén feltűnő, okkersárga, bő bocskor található, amely gyakran szabálytalanul összetöredezik vagy behasadozik, és a vastagsága akár 8 cm is lehet. Nagy kalapja 10-25 cm széles is lehet, fehér vagy halványsárga színű, amíg fiatal, tojás- vagy harang alakú, később szétterülő, kúposan vagy púposan domború. Száraz a felülete, fiatalon selymes – bolyhos, később szálas – pikkelyes. Sűrű, szabadon álló lemezei fehérek, majd rózsaszínűek, végül húsvörösek lesznek. Spórája halvány rózsaszín. Húsa szilárd, de puha, piszkosfehér. Jellegtelen ízű, enyhén retekszagú.
Kívánatos, hogy az óvodás gyermekek és a gombák kapcsolata csupán azok megfigyelésére korlátozódjon. Ne érintsék meg, meg, ne gyűjtsék! Képeken nézzék meg szépségüket, változatosságukat, sétán, kiránduláson fedezzék fel, gyönyörködjenek benne, figyeljék meg általános jellemzőikkel. Az óvodapedagógus kezében tartott gombát szagolják is meg.
A gyermekek ne fogják meg.
http://hu.life4oakforests.eu/orias-bocskorosgomba-volvariella-bombycina/
AZ ÉV VADVIRÁGA
2010-ben magánkezdeményezéssel indult az év vadvirág fajának kiválasztása. Az ezzel kapcsolatos teendőket a Magyar Természettudományi Múzeum vette át 2015 után. Célja szélesebb körben megismertetni, védeni a hazánkban honos, nálunk természetesen előforduló, ritka, vagy ritkulóban lévő, esetleg kevésbé ismert, különleges, védelmet igénylő növényfajokat. Valamint feltárni és bemutatni a hozzájuk kötődő problémákat. Tágabb értelemben természeti környezetünk minél alaposabb megismerése, a megóvása iránti igény felkeltése, kialakítása. A program népszerűsítését a Magyar Biológiai Társaság és a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület segíti.
A 2021- es cím elnyerésére esélyes három fajt 7 tagú szakmai kuratórium jelölte ki. Mindhárom faj, a bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű, a szántókhoz, a mezőgazdasági területekhez, illetve az azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődik (a szántók melletti mezsgyék, a szántók mélyebb, vizesebb foltjai), kiemelt figyelemmel a szántók kiterjedésének és használatának a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaira.
2021-ben az Év Vadvirága a VETÉSI KONKOLY.
Az eredetileg a Földközi tenger vidékéről származó egyéves növény egész Európában elterjedt. Egykor a vetések, főként a kalászosok közönséges faja volt, de az egyre intenzívebb vegyszerhasználat miatt nagyon megritkult, és ezért 1993-ban, első gyomnövényként, védetté nyilvánították. Napjaikra a legtöbb szántóról eltűnt, amely folyamatot a kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulása felgyorsított. Természetvédelmi értéke 5 000 forint.
Szára szőrös, vékony, egyszerszerű vagy elágazó, gyéren leveles. Ép szélű, kihegyesedő, durva szőrű levelei átellenes állásúak, szálasak vagy szálas-lándzsásak.
Egyesével álló, halvány bíborszínű virágainak kocsánya vékony. A virágok átmérője 30-50 mm, a szirmok egymást fedik A szirmok csúcsa kissé kicsípett, a tövük fehéres. A csésze levelek összeforrtak erősen bordázottak. A levélszerűen elkeskenyedő csészecimpa a sziromnál jóval hosszabb. Júniustól augusztusig virágzik. 10-20 mm hosszú toktermése sokmagvú. Erősen mérgező magjai feketék, a 3,5 mm-t is elérheti átmérőjük. Magjai nagyon hasonlítanak a búzáéra, ezért a hagyományos eljárásokkal nem lehetett elválasztani a búzától.
Ha bedarálták véletlenül a lisztbe, kékre színezte a kenyeret. Gyakran okozott emésztőszervi rendellenességeket, mérgezéseket.
A vadvirágok, mezőink, erdőink és vizeink kedves kis növényei a magyar mesék, népdalok, szólás-mondások, sőt a versek gyakori szereplői. A szép formájú, színes, esetleg illatos növényeket a gyermekekhez is közel tudjuk hozni
AZ ÉV KÉTÉLTŰJE
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2012-ben indította el azt a programját, amelynek célja a hazai kétéltűek és hüllők megismertetése. Ennek érdekében évente váltakozva a figyelmet egy-egy hüllő- vagy kétéltű fajra irányítják, az Év hüllője/ Év kétéltűje fajaként megnevezve azt.
2021-ben az Év Kétéltűje a ZÖLD VARANGY
Az ismertebb békák közé tartozik, lakott területeken is gyakran előfordul. Sajnos a fajt még ma is tévhitek övezik, egyesek ellenszenvvel viseltetnek irántuk, „nem szeretem” állatoknak tartják azokat. Az éves kampány egyik fő célja a faj társadalmi szintű megismertetése, a vele kapcsolatos félreértések eloszlatása.
Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint
Elterjedési területe széles, Közép- és Kelet -európai, valamint Nyugat-ázsiai elterjedésű faj. Élőhelye változatos. Előfordul síkságon, domb-és hegyvidéken, erdős, bokros, sztyeppi, félsivatagi, sivatagi és mocsári területen egyaránt. Hazánkban sík, többnyire homokos talajú területen található. Jól érzi magát a bolygatott és a városi élőhelyeken is, pl. parkokban, kertekben. Azokon a helyeken nagyobb egyedszámban található, ahol gyakoriak a rágcsálók, mert ezek üregeit szívesen használják búvóhelyül. Olykor kis mélyedésekben, melyeket maga ás ki, faágak, kövek alatti kis üregekben rejtőzik.
Testfelépítése erőteljes. A hímek 9-10, a nőstények 77-8 cm közöttiek, de lehetnek nagyobbak is. Rövid feje szélesebb a hosszánál, lekerekített az orrcsúcsa. Jól fejlett fültőmirigyei nagyjából párhuzamosan állnak. Tojásdad alakú pupillája vízszintes, fémes zöld színű a szivárványhártyája. Kicsi a dobhártyája. A hímeknek külső hanghólyagjuk van. Fogatlanok az állkapcsai. Hátuk bőre kissé dudoros, szemölcsös. Alapszíne szürkés vagy olívazöld, esetleg sárgás, amelyen zöld vagy olívazöld, határozott körvonalú, egymástól jól elkülönülő foltok sorakoznak , amelyek helyenként vörös vagy narancsvörös pettyesek (mirigyfoltok).
A nőstények foltjai jobban elkülönülők, élénkebb színűek. A hasoldala szürkés színű. Összeségében „ terepszínű” hatást kelt. A hátsó végtagjai az elülsőnél valamivel hosszabbak.
A magas hőmérsékletet jól bírja, megközelíti +40 fokot, amit még elviselnek. Azonban teste víztartalmának 50% -os elvesztésébe belepusztul.
Szürkületben és éjjel aktívak, nappal általában elrejtőznek.
Szaporodása időszakos, nálunk április-május. Szaporodásuk állandó vízterű édesvizű és szikes, 50 cm-nél nem mélyebb vízterekben (tavak, patakok, víztározók, mocsarak, csatornák), tengerrel határos területen brakkvizekben is. A peték, amelyeket a nőstények többnyire 2-2 sorban raknak le, dupla zsinórban a vízinövények köré tekerednek. Akár 10000-12000 petét is tartalmazhatnak a 2-7 m hosszú petezsinórok. A peték lerakása 1-2 óra alatt lezajlik. Előfordul, hogy csoportosan raknak petét kis vízterekben. Ivarérettségüket 4-5 éves korukban érik el az északi területeken. 10 évnél is tovább élhetnek.
Az ebihalak napközben a sekély vízben elhalt növényi részeket, algákat esznek, éjjel a mélyebb rétegekbe húzódnak. Igen apró rovarok, ugróvillások, atkák és legyek jelentik a kis varangyok táplálékát. A kifejlettek állat főként rovarokkal táplálkozik, de szívesen fogyaszt pókokat, ászkarákokat és gilisztákat is. Nagy hatékonysággal pusztítják a kerti kártevőket, így jelenlétük itt is igen hasznos.
Az ebihalakra a nagyobb rovarlárvák, a kifejlett példányokra siklók vadásznak. Mint minden kétéltűt, különböző betegségek fenyegetik, lakott területeken gyakran gázolják el a közutakon.
Bőrének mirigyei méreganyagot termelnek (bufotoxin), de túlbecsülik ezek hatóerejét. Esetleges elfogyasztása azonban kellemetlen emésztőszervi, szív- és érrendszeri panaszokat okozhat. Csípő égető érzést okoz szembe vagy nyálkahártyára jutva, de ez bő vízzel történő lemosással „orvosolható”.
Ha veszélybe kerül, „tiltakozó” hangot hallat és bűzös váladékot bocsát ki. A váladék a közhiedelemmel ellentétben nem mérgező!
Ha mégis megfogja valaki, ami nem célszerű, mert védett, viseljen gumikesztyűt és alaposan mosson kezet utána.
Hazánkban minden kétéltű és hüllő védett!
https://hajdupress.hu/cikk/2021-keteltuje-a-zold-varangy (2021. 01. 30.)
Irodalom
D.Aichele-M. Goltechtle (1991): Mi virít itt? Falukönyv-Ciceró Kiadói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Gyomaendrőd
Bartha Dénes (1999): Magyarország fa- és cserjefajai Mezőgazda Kiadó, Bp.
Bihari Dániel (2021): Ezt az állatot ne ijesztgesse, mert bepisil https://24.hu/tudomany/
Bódis Judit, in Farkas Sándor (szerk., 1999): Magyarország védett növényei Mezőgazda Kiadó, Bp.
Felföldy Lajos in Király G (szerk., 2009): panem Kft. és Grafo Kft.Új magyar füvészkönyv Magyarország hajtásos növényei Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő
- Gerstmeier (szerk. 1992): Nagy Európai természetkalauz Officina Nova Bp.
Ch. Grey-Wilson (1996): Vadvirágok Panem Kft. és Grafo Kft., B
R.T.Peterson, G. Mountfort, P.A.D. Hollom (1986): Európa madarai Gondolat Bp.
Siller I, Dima B, Albert L, Vasas G, Fodor L, Pál-Fám F, Bratek Z,Zagyva I (2006): Védett gombafajok Magyarországon – Mikológiai Közlemények, Clusiana 45 (1-3):3-158.
https:/www.edenkert.hu/világos-zöld/természet 2021-ev- gombája
https://www.mme.hu/magyarorszag-madarai/mbeturendes-kereso/ (2021. 01.05.)
https://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/evfaja-szavazas-2021 (2021. 01. 08.)
http://www.azevfaja.hu/ev_faja_mozgalom 2021. 01. 08.)
https://gombanet.hu/orias-bocskorosgomba-volvariella-bombycina (2021. 01. 15.
https://gombanet.hu (2021. 01. 15.)
https://www.mosthallottam.hu/termeszet/ev-vadviraga-2021/ 2021. 01. 21.)
Grünert, H és R (1995): Gombák Magyar könyvklub, Budapest
Laessoe, T (1998): Gombák Egyetemi Nyomda,Budapest
AZ ÉV HALA
A Magyar Haltani Társaság 2010-ben kezdeményezte az Év Hala programját. Célja felhívni a figyelmet egyes halfajok jelentőségére, esetleg veszélyeztetettségére.
Az év hala jelöltjei, a jelölési elveknek megfelelően, az angolna, a jászkeszeg és a fürge csele, őshonos fajok vizeinkben.
A 2021-ben az Év hala a JÁSZKESZEG
Népies nevei: jác, jaszkó, ónkeszeg, jászponty, aranyos jász, arany orfa, ónos keszeg
Az ezüstös színű, világos pikkelyű pontyfélénket Herman Ottó még ónos jásznak nevezte.
A nagyobb vízfolyások lakója, kedveli folyóink alföldi szakaszait, valamint a folyókkal összeköttetésben lévő tározókat, áramló vízü csatornákat. Áramlás kedvelő, de megtalálható a gyakran frissülő állóvizekben is, pl. a Tisza-tóban. Ugyanakkor ritka a Balatonban. Egyik legnagyobbra nővő keszegfajunk. Kifejletten, 5 évesen éri el testhossza a 26 cm-t, súlya pedig a 340 grammot. Hazánkban a 36 cm-t és az 1 kg-t 9 évesen érheti el. Másutt nagyobbra nőhetnek.
Nálunk őshonos, euró-szibériai elterjedésű faj. A Nyugati országokban nem őshonos.
Hosszú életű, 18-20 éves példányokkal is találkozhatunk.
Mérsékelten magas teste oldalról lapított. Hasonló mértékben ívelt a hát és hasoldala. A nagyobb példányoknál a nyakszirtnél a hátvonal jellegzetesen megtörik. Sötétszürke háta zöldes árnyalatú, a hasa sárgászöld. A teste színárnyalatai az ezüsttől a bronzig terjednek. A hátúszója kissé hátrább kezdődik, mint a hasúszói. Közepes nagyságú a feje és a szeme, kicsi, csúcsba nyíló a szája. A szeme aranysárga és ezüstös, a szem elejének a vonalát nem éri el a szájszöglete. Apró, elég erősen ülő pikkelyek borítják a bőrét. A hasonló fajoktól megkülönbözteti, hogy az oldalvonala mentén 55- 60 darab található belőle. Farok nyele rövid és magas. Páros úszói és a farok alatti úszók élénkvörösek, a hát- és farokúszók sötétszürkék, enyhe vörhenyes pírral.
A faj narancssárga színváltozatát, az ún. arany orfát, amelyek testét díszíthetik fekete foltok is, díszhalként tartják.
A hímek 3–4, a nőstények 4–5 éves korukban válnak ivaréretté. Ívási ideje május – június (május 2. és június 15. között nem fogható). Ikráit 50–70 cm mély szélvizekben vízinövényekre vagy a sóderes mederfenékre rakja. Az 1,6-2,3 mm átmérőjű ikraszemek száma 50-150 ezer, amit egy csomóba raknak le.
Az ivadékai planktonokkal és algákkal táplálkoznak. Fejlett korára mindenevővé válik, kisebb gerinctelen állatokat fogyasztanak, (rovarlárvák, vízbe hullott rovarok, férgek, kisebb rákfélék), apró hal- és békaivadékok, növényeket, törmeléket. A fiatalabbak csapatokba tömörülve, az idősebbek magányosan kutatnak táplálék után. Táplálkozásában a „mennyiség a minőség előtt” elv érvényesül.
A nem gyors, mélyebb vizekben többnyire magányosan jár, de ősszel a telelésre alkalmas mélyebb vizekben nagy csapatokba verődik össze.
A nagyobb példányok mással összekeverhetetlenek, a kisebbeket össze szokták téveszteni a vörösszárnyú keszeggel.
Horgászata elterjedt. A telelésre gyülekező halak a késői őszi húzóhálós halászatokon jelentenek nagyobb zsákmányt. Sütve és főzve egyaránt ízletes, bár kissé szálkás a húsa.
Az utóbbi években a túlhalászás és a környezetszennyezés miatt drasztikusan lecsökkent az állomány. Horgászata 2010-től hazánkban
korlátozás alá esik.
https://akvaristalexikon.hu/akvariumi-halak/hidegvizi-halak/hazai-halak/leuciscus-idus.html 2021. 02. 07.
AZ ÉV ROVARA
Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő civil szervezete a Magyar Rovartani Társaság, mely 1910. óta foglalkozik a rovartannal és annak népszerűsítésével. 2011-ben indította el az Év Rovara kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet egy-egy rovarra, védelmükre, az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel az adott faj életkörülményei, életmódja is előtérbe kerülve, segíti a természetben zajló folyamatok jobb megértését, a rovarvilág megismerésén túl a természetvédelem fontosságának a tudatosítását.
A Magyar Rovartani Társaság vezetősége 2015 óta minden ősszel három fajt jelöl ki. Az érdeklődők ezek közül választják ki internetes szavazáson a következő év rovarát.
Erre az évre a kacsafarkú szender, a keleti rablópille és az ékfoltos zengőlégy volt a jelölt. Az internetes szavazás eredményeként a győztes a kacsafarkú szender.
A 2021-ben Év rovara a Kacsafarkú szender
Elterjedési területe Eurázsia szubtrópusi területei, a Földközi-tenger medencéjétől Japánig, de Észak Afrikában is honos. A kb. 80 fajnyi rokonságából Eurázsia nyugati felében csak a kacsafarkú szender él. Vándorlepke, vonuló egyedei északon Izlandig, délen Malajziáig is eljutnak. Nálunk is vándorlepkeként tartották számon, de az utóbbi egy-két évtizedben megfigyelték már áttelelő példányait. Ez arra utal, hogy faunánk állandó tagjává válik a felmelegedés folytatódásával.
Hazánkban eddig megfigyelt 20 szenderfajt zömében éjszaka aktív, szürkületkor kelnek szárnyra, nappal egy fatörzsön vagy egy alkalmas rejtekhelyen „szenderegnek”. A kacsafarkú szender azonban nappali állat. Az ország bármely vidékén, tavasztól őszig kora délelőttől kora estig látható csendes időben. Útra kel akár csendes esőben is. Még a nagyvárosok emeletes házainak erkélyén is előfordulhatnak.
Nevét, ami elég furcsa, arról a fekete-fehér farpamacsáról kapta, amely a potroha végét díszíti, és kormánylapátként is funkcionál. Dúsan szőrözött, „bundás” teste erőteljes (tömzsi), háti, hasi irányban enyhén lapított, ami a potrohvég felé nő. Feje nagy, szeme nagy. Rövid, vaskos csápjai vannak, amelyek csúcsuk felé enyhén szélesednek, majd hirtelen elkeskenyednek. Szürkésbarna rejtő színű elülső szárnyai, amelyek keskenyek, nyújtottak, a szárnycsúcs hegyes, szögletük enyhén kihúzott, a hosszabbak, az aranysárga, tövén sötétfoltos hátsók jóval rövidebbek. Fakó rozsdavörös mindkét szárny fonáka A szárnyakon keresztvonalak vannak. 40-50 mm szárnyfesztávolságával viszonylag kicsinek számít a hazai szenderek között. A fej, a tor és a potroh elülső fele egyszínű barnásszürke felül, piszkosfehér alul. A potroh hátulsó felén fekete-fehér pikkelypamacsok vannak kétoldalt. Az utolsó potrohszelvényen egyetlen széles, sötétszürke pamacs van. Ettől a potroh szögletesnek, a vége egyenesen lemetszettnek látszik A testével egyenlő hosszúságú pödörnyelvét (3 cm nagyjából) spirális alakban csavarja fel, amikor nem táplálkozik. A hím és a nőtény kinézete egyforma.
Gyorsan, cikázva repül, és akár egy helyben lebegni, vagy hátrafelé repülni is képes. Ezért nézik olykor kolibrinak. Ezekhez a helyváltoztatásokhoz szükséges, hogy érzékelje saját helyzetét, repülési irányát. Ebben főként a csápjain lévő, az elmozdulást érzékelő szőrök segítik. A gyors elmozdulásokról az érzékszőrök informálják, a lassabb mozgásoknál a látását használja. Hátulsó szárnyai és potroh pamacsai kormányfelületként működnek. A szárnyait elmosódva látjuk, mert másodpercenként 85-öt csap, és ezt már a szemünk nem képes követni. Repülés közben jól hallható, zümmögő hangot kelt. Nagy távolságokat tesz meg sebes, zúgó repüléssel.
A virágok előtt lebegve szívja a nektárt hosszú pödör nyelvével. Ez a nyelv rugalmas, de gyenge, nem tud vele megszúrni senkit. A bő nektárhuzamú virágokat kedveli (petúnia, lángvirág, levendula lonc, nyáriorgona, szarkaláb), de virágzó gyepeken, réteken is megjelenik. Tócsák, tavak, folyók vizét fogyaszthatja aszályos időben. Napsütötte időben a hernyó tápnövényeire – galaj, müge, csillaghúrfajok – rakja 1 mm körüli, gömbölyű, fényes,
halványzöld petéit, és még ilyenkor sem száll le. Ez hosszú ideig tart, mert a mintegy 200 petét a növényt alaposan átvizsgálva rakja le. A vastag, húsos testűkis hernyók nem rejtőznek el a növényen, éjjel-nappal táplálkoznak, gyorsan fejlődnek. Melegebb években 3 generáció is felnőhet.
A populáció egy része délre vándorol novemberben, mások itthon telelnek pincékben,
barlangokban. A kacsa farkú szender hazánkban nem védett, de nagyon nagy a jelentősége a virágok beporzásában. Különlegesek, szépek és hasznosak.
https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2020/06/12/kacsafarku-szeder-rovar-kolibri/ 2021. 02. 07
AZ ÉV EMLŐSE
A Vadonleső Programot a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Nonprofit Kft. működti. Ez a program Magyarország egyik legjelentősebb, úgynevezett közösségi adatgyűjtőrendszere, amely természetmegfigyeléssel, szemléletformálással kötődik össze. A program keretében 2009 óta gyűjtenek, önkéntesek bevonásával, 18 védett növény- és állatfaj elterjedésével,
veszélyeztetettségével kapcsolatos adatokat. Ennek a programnak a keretében 7 éve indították útjára az Év emlőse kezdeményezést. Az Év emlősére, azaz az aktuálisan védett ill.
A 2021-ben az év Emlőse a HERMELIN.
Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában él, a tundráko0n és a mérsékelt övi erdőségekben. Európában a Jeges-tengertől a Pireneusokig, illetve az Alpokig található meg.
A hermelin hazánk egész területén kimutatható, de a menyétfélék közül a legkevésbé elterjedt faj. Nem könnyű megfigyelni, mert nehezen tűri az antropogén hatásokat. Kedveli a lehetőleg vízközeli, gyepes, füves, facsoportokkal tarkított helyeket. Gyakori az Alföldön, a dombvidéken, a középhegységi erdőkben a legritkább. A szántóföldeken is előfordul.
1974 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000forint.
Magányosan élő, kistermetű ragadozó. A teste igen karcsú, nyúlánk, kecses, és hajlékony. A lábai rövidek, farka 8-12 cm. Bundája színe függ az évszaktól. Nyáron vörhenyesbarna, fehér a hasa, télen fehér, néha sárgásfehér. Télen – nyáron fekete azonban a farka utolsó harmada. A szőrzetváltás 3-4 hét alatt zajlik le novemberben, illetve márciusban. Színezetének változása rejtőzködését segíti. Így kerülheti el, hogy ne legyen a nagyobb ragadozók zsákmánya, illetve ez segíti elő saját vadászatának eredményességét. Sajnos azonban az éghajlatváltozás miatt egyre ritkábbak és rövidebbek a havas telek, így egyre ritkábban fehér bundás a hermelin.
Mozgásara jellemző, hogy jellegzetesen elnyújtott, gyors ugrásokkal szalad, szokatlan cikk-cakk mintával előre, hátra mozog. Felágaskodik közben, figyel. Képes átúszni széles folyókat is.
A borzéhoz hasonló szagú, kellemetlen, szúrós szagú váladékot termelnek bűzmirigyei.
A hímek jóval nagyobbak és súlyosabbak a nőstényeknél. A hímek testhossza 32-40 cm, súlyuk 325-450 gr, a nőstények testhossza 25-32 cm, súlyuk 215-325gr. A vadon élők élettartama átlagosan másfél – két év. A hímek valamivel rövidebb ideig.
Magányosan, szürkületkor, éjszaka vadászik, de kölyöknevelés idején nappal is. A tápláléka kisemlősök, pl.: hörcsög, vakond, egér, patkány, alkalmanként fiatal nyúl, madarak, verebek, galambok, pacsirták, fecskék, de elkapja a tyúkot, gyakran eszik kígyót, békát. Gyorsaságának köszönhetően jóval nagyobb állatokat is zsákmányolhat, akár ugyanolyan nagyot, mint ön maga. Torkuknál megragadva halálra vérezteti azokat.
Nem képes saját odút ásni, elhagyott odúkba költözik be.
A nőstény 6-7 hónaposan, a hím egy évese éri el. Május közepétől augusztus közepéig tart a párzási időszaka, az utódait tavasszal hozza világra. A párzás után utána a csíra nyugalmi állapotba kerül, és az embriók csak a tél végén kezdenek el fejlődni. A vemhesség időtartama nagyjából 30 nap a pete beágyazódása után. Az alom 2-6 kölyökből áll, melyeket a nőstény egyedül nevel. Elválasztás után az anyjuk több hétig vadászni tanítja kicsinyeit. Az ivarérett hím utódok új vadászterületet keresnek, a nőstények néha anyjukkal maradnak.
Legfőbb ellenségei az emberen kívül, a ragadozó madarak, róka és a macskák.
https://www.tiszatoelovilaga.hu/hermelin/ 2021.02. 07.
AZ ÉV GYÓGYNÖVÉNYE
A hazai gyógyszerészek tudományos szervezete a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság. A Társaság keretében működő Gyógynövény Szakosztály fogja össze a gyógynövény szakterület művelőit azzal a céllal, hogy tevékenységével a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedését segítse. Ennek jegyében indították útjára új kezdeményezésüket 2013-ban. Az Év Gyógynövényének megválasztásával évente más-más gyógynövényre irányítva a figyelmet, hozzájárulnak az azzal kapcsolatos fontos információk (jellemzői, hatása, alkalmazása) eljuttatásával az érdeklődők széles köréhez.
Ezért a Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya választja ki az Év Gyógynövényét 2013 óta.
2021-ben az Év gyógynövénye a FEKETE NADÁLYTŐ.
Népies neve: forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű, fekete gyopár,
méhvirág, nadálylapu
„A csonttörések és izomsérülések növénye.”
Eurázsiában őshonos, évelő növény. Nagymúltú gyógynövény, hazánkban is honos. Szereti a vízpartokat, árokpartokat, ligeterdőket, nedves réteket és erdei tisztásokat. A nedves, nitrogénben gazdag talajt kedveli. Előfordulása szórványos. A talajszintben telel át. Igen korán, már március közepén kihajt és elég későn, november közepén húzódik vissza. Gyökértörzse többfejű, arasznyi hosszú, 1-3cm vastag. Gyökérágai répaszerűen megvastagodnak. Húsos gyökérzete hosszában mélyen barázdált. A gyökérzet külső felülete fénylő fekete színű (erről kapta a nevét), belseje szürkésfehér, tapintása nyálkás. A 2,5-3 cm átmérőjű gyökerek mélyre, akár 40-50 cm-re is lehúzódnak a talajba.
50-100 cm magas hajtása egyenes, alul dúsan elágazó, belül üreges.
Hosszúnyelű, érdes tőleveleik levéllemeze 20-30 cm hosszú is lehet, a száron lefutók, lándzsa alakúak, hegyesek és hullámos élűek.
Bogernyős virágzata 5-15 virágú kunkor, a párta kicsi,1-1,5cm hosszú, harang alakú. Színe ibolya, bíbor, néha rózsaszínes, fehér. Májustól júliusig virágzik. Az egész növényt merev, egyenes serteszőrök, valamint horgas szőrök borítják.
A gyógyászatban a növény gyökerét és levelét hasznosítják. Októbertől áprilisig lehet gyűjteni a gyökerét, virágzáskor a leveleit.
A növény gyógyító hatását már Dioszkuridész, az I. században élt kisázsiai származású, gyógynövényekkel foglalkozó katonaorvos is dicsérte.
Joggal tartják csodatévő növénynek a gyógyfüvek sokaságában, hiszen levele,de főként gyökere A-,C- és B12 vitamint, kalciumot, káliumot, foszfort , valamint jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz. Tekintélyes csersav tartalma rákkeltő és rákmegelőző tulajdonságokkal is rendelkezik, ezért vigyázni kell vele.
Külsőleg paszták, kenőcsök, pakolások, borogatások formájában használják csonttörések, zúzódások, ficamok, rándulások, izom- ideg- és ínhüvely gyulladásoknál, serkenti a sebgyógyulást.
Belsőleg nem ajánlott m Mi van benne?
A gyógyászatban a növény gyökere adja a drogot, de alkalmanként a levelét is hasznosítják. A gyökérdrog (Symphyti radix) allantoint, pirrolizidin alkaloidokat, 8-10 % cseranyagot, nyálkaanyagokat tartalmaz. A levéldrog (Symphyti folium) cseranyagot, alkaloidot tartalmaz májkárosító vegyülete miatt. Nyílt sebre borogatásként sem ajánlott. Gyermeket váró nők ne használják!
Benedek Veronika: Kacsafarkú szender
https://www.mme.hu/kacsafarku-szender 2021.01.30.
Bernáth Jenő (szerk.,1994): Vadon termő és termesztett gyógynövények Mezőgazda Kiadó, Budapest
Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza Kossuth Kiadó. Budapest
- Hargreaves-M. Chinery (1987): Gondolat, Budapest
Harkai Á-Sallai Z (2007): Magyarország halfaunája https://regi.tankonyvtar.hu/ 2021. január 28.)
Kalmár-Csépe (1992): Lepkék Búvár Zsebkönyvek Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest
Tóth Balázs: A kacsafarkú szender
https://mttmuzeum.blog.hu/2020/12/16/az_ev_rovara_2021-ben_a_kacsafarku_szender 2021.01.30.
Polyák Csaba (2021): A jászkeszeg, haldorádó.hu 2021.0. 30.
M.Prichard- K. Linsell (1990): Halak Fürkész Könyvek, Gondolat, Budapes
https://www.rovartani.hu/2020/10/07/mi-legyen-az-ev-rovara-2021-ben/ 2021.02.03.
https://gyorgytea.hu/gyorgyteak/tinkturak/fekete-nadalyto-tinktura/ 2021.02.12.
Archívum
A KÖRNYEZETÜNKÉRT ÓVODAI EGYESÜLET BESZÁMOLÓJA 2015. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
A KÖRNYEZETÜNKÉRT ÓVODAI EGYESÜLET BESZÁMOLÓJA 2016. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
A KÖRNYEZETÜNKÉRT ÓVODAI EGYESÜLET BESZÁMOLÓJA 2017 ÉVI MUNKÁJÁRÓL
A KÖRNYEZETÜNKÉRT ÓVODAI EGYESÜLET BESZÁMOLÓJA 2018. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
A KÖRNYEZETÜNKÉRT ÓVODAI EGYESÜLET BESZÁMOLÓJA 2019. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
A KÖRNYEZETÜNKÉRT ÓVODAI EGYESÜLET BESZÁMOLÓJA 2020. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
